Árpád-házi Szent Margit Plébánia Sopron - Miserend

Hétfő

17.45

Kedd

-

Szerda

17.45

Csütörtök

17.45

Péntek

17.45

Szombat

16.00 (mocorgó);
17.45

Vasárnap

8.00
9.30 (szept.-jún.)
11.00
17.00 Nep. Szt. János kápolna


Sopron templomainak miserendje: téli, nyári
Országos miserend: kereső

Irodai nyitvatartás

Hétfő

8.30 - 11.00

Kedd

-

Szerda

14.00-17.00

Csütörtök

8.30 - 11.00

Péntek

8.30 - 11.00



2010.06.29. 09:21

Plébániánkról

  A soproni Árpádházi Szent Margit plébániát 1945-ben alapították. A kápolnát és a plébános lakását egy villában alakították ki, amely Schármár Károly építész fiatalkori alkotása.

Panorámakép a templombelsőről itt!

 

Az épület egy régi mélyútról megközelíthetően a hegyoldalba vájva áll. A földszint előteréhez három lakószoba kapcsolódott, ezek képezik ma a templomteret és a sekrestyét. Az emeleti szobákhoz nyílt falépcsőház vezet.

A városra tekint az északi homlokzat üvegezett verandája. Ez a főhomlokzat részletképzésben különösen gazdag, a szép kilátást biztosító nagy ablakot fával burkolt oromzat koronázza. Az architektúra a szecesszió korának sikeres alkotása. (Forrás: Kubinszky Mihály: A régi soproni Lőver. Egy Lőverlakó építész feljegyzései. Zákány-Máthé, Tatabánya 128-130. o.)

 

 

A kápolnát 1943-ban Badalik Bertalan domonkos püspök szentelte fel, s 1945. március 1-jén, abban a hónapban, amelynek végén mártírhalált halt, szentelte boldoggá Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök.

 

Harangjait,amelyek 65 és 52cm átmérőjűek, 1948-ban öntötte Szlezák László Budapesten.

1945:Juhász László OP

1947:Dely Antonin OP

1950: Kárpáthy Károly

1951: Kő Antal

1958: Kárpáthy Károly

1965: Juhász József

1969: Hetény János

2000: Milus Ferenc

2009: Bognár István

Lakói 1983: 5500 r.k.; 2001: 5500 r.k., össz. 7000. (Hetény János)

 

Plébániánkhoz tartozik a Nepomuki Szent János kápolna is.

Nepomuki Szent János kápolnanepstjanosK1.jpg (241×322)
Sopron, Villa sor 32.

Szentmise időpontja: vasárnap 17:00

Törénete:
A kedves kis barokk kápolna élete 1764-ben az Előkapuban, a Tűztorony árnyékában kezdődött. Már akkoriban is a Várkerület volt a város kereskedelmi életének központja, a várfal tövében húzódó várárok partján árulták a kereskedők sátraikból a portékáikat a hetivásárok alkalmával. Ha valaki a városfalakon belülre akart kerülni, két lehetősége akadt: az Előkapun, vagy a Hátsókapun át. Ma mindkettő helyét hasonló nevű utcák őrzik.
Az Előkapu jelentette a város főbejáratát, efölött emelkedik a Tűztorony, ahonnan az őrök a várost veszélyeztető lángnyelveken kívül a közeledő ellenséget is szemmel tartották. Az ellenség városfalakon belülre jutását kapuk, híd, felvonóhíd és farkasverem nehezítették. A 18. század közepén polgárházakkal kezdték az utat beépíteni. A lakóházak követték a régi védművek vonalát, ennek köszönhető a jellegzetes fűrészfogas beépítés.

A Nepomuki Szent János-kápolna az utca déli oldalán kapott helyet. Építésekor még nem sejtették a soproniak, milyen értékeket rejt a talaj az Előkapu déli házsora alatt. Erre akkor ébredtek rá, mikor majd másfél évszázaddal később az új városházát alapozták. Ekkor kerültek a felszínre a római kori Scarbantia jelentős szoboremlékei. Megkezdték a feltárásokat, s a munkálatoknak az Előkapu déli házsora, így a Nepomuki Szent János-kápolna is áldozatul esett.

A város nem akarta elveszíteni ezt a csodálatos kis épületet, ezért tégláit, faragványait megszámozták, és a kápolnát a Villa sor sarkán eredeti formájában újjáépítették 1899-ben. A kápolna ívesen elődomborodó homlokzatán latin nyelvű felirat őrzi az építés és az átépítés időpontjait.

A kis feketefenyő ligetben álló kápolna és a városra nyíló pompás kilátás különleges élményt kínál.

 

 

nepstjanosK1.jpg (241×322)(http://www.sopronikirandulas.hu)