8.30 - 11.00
-
14.00-17.00
8.30 - 11.00
8.30 - 11.00
Forrás: evangelium.katolikus.hu
Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni. Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom. Lk 14,25-33
Elmélkedés
Új életünk kezdete
Thomas Edison nevének hallatán bizonyára mindannyiunknak az jut az eszébe, hogy ő a villanykörte feltalálója, pedig valójában több mint ezer találmány és szabadalom fűződik az amerikai születésű feltaláló és üzletember személyéhez. Már 12 évesen dolgozott, újságot szerkesztett és adott ki, amelynek bevételét kísérleteire fordította. Hamarosan saját laboratóriumot épített New Jersey városában. Híres laboratóriuma évtizedekkel később egy decemberi napon teljesen leégett. Edison ekkor már hatvanhét éves volt, s úgy tűnt, hogy egész életművét megemésztették a pusztító lángok. A tűzvész utáni reggelen, amikor megvalósult terveinek és megvalósulatlan álmainak üszkös, füstölgő romjai között sétálgatott, Edison a következőket mondta: A katasztrófa haszna, hogy minden tévedésem elégett. Hála Istennek tiszta lappal kezdhetek mindent. És ezt egy idősödő ember mondta, aki hatvanhét éves korában is tudott újrakezdeni. Néhány héttel később feltalálta a hangrögzítésre és lejátszásra alkalmas fonográfot. A történet kapcsán több tanulságot is levonhatunk, én most csak egyet szeretnék mondani: Ha valami elpusztul, teljesen megsemmisül, nem kell kétségbeesni, mert talán éppen ez a feltétele annak, hogy valami újat kezdjünk el. Bármennyire is fontos volt számunkra valami, mert például a mi alkotásunk, a mi munkánk gyümölcse, nem érdemes visszasírni, mert lehet, hogy éppen a hiánya fog minket arra ösztönözni, hogy egy még jobbat hozzunk létre.
Jézus egykori tanítványai számára régi életük feladásával kezdődött a Krisztus-követés. Péter és társai elhagyják eredeti mesterségüket, a halászatot, hogy emberhalászokká válhassanak. Nem egy mindent elemésztő tűzvész, hanem Krisztus hívó szava indította el őket az új élet útján. A mai evangéliumban Jézus nagyon kemény követelményeket fogalmaz meg azok számára, akik követni akarják. Ezt mondja: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom (Lk 14,26). A gyűlölni szó megüti fülünket. Hogyan kell ezt értenünk? A gyűlölet itt nem belső, heves indulatoktól fűtött ellenérzést vagy szembeszegülést jelent, amit az ellenségnek tekintett személy iránt szokott érezni valaki, hanem arról van szó, hogy a családi kapcsolatokat és a rokoni kötelékeket másodlagosnak kell tekintenünk a Jézushoz való kapcsolatunkhoz képest. Nem szerethetünk senkit sem jobban, mint a mi Urunkat. Ezt az értelmet erősíti az is, hogy ugyanezen jézusi kijelentéseknél Szent Máté evangéliuma így fogalmaz: Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám (Mt 10,37). A tanítványok életében Jézus áll az első helyen.
A tanítványság feltételének megfogalmazását követően Jézus két példabeszédben arra figyelmeztet, hogy mielőtt valaki meghozná a végső döntést, vizsgálja meg önmagát, hogy valóban alkalmas-e Jézus elkötelezett követésére. A megfontolatlan döntés ugyanis kudarchoz, sikertelenséghez vezethet. Az építkezést elkezdő, de azt befejezni nem tudó ember kudarcot vall. A jelentős túlerőben lévőkkel szembeszálló király a biztos vereség felé tart. Az előre látható kudarc elkerülése érdekében inkább álljanak el az építkezéstől, illetve a háborútól. A két példa rávilágít arra, hogy Krisztus követése bölcs döntést kíván, hiszen a döntés komoly következményekkel jár.
A Jézus melletti döntés régi, bűnös életünk elhagyását jelenti. Hibánk, bűneink, tévedéseink egy jól végzett szentgyónásban vagy egy életgyónásban megsemmisülnek, mint Edison laboratóriuma a tűzben, s ezzel új életet kezdhetünk. Ne ragaszkodjunk földi dolgainkhoz, hanem éljünk az újrakezdés lehetőségével, amelyet Isten ad nekünk! Új életünket nem önmagunknak kell felépítenünk. Engedjük, hogy Isten építse fel azt bennünk!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Jézus, vedd le rólam bűnös életem terheit, amelyek megakadályoznak abban, hogy egészen neked adjam magamat! Hallom, érzem, hogy hívsz engem az elkötelezett életre, amely középszerűségem feladását jelenti, hogy érted a nagyobb jót válasszam. Nem magamra akarok építeni, hanem terád, a biztos alapra, aki szolgálatot kérsz tőlem, hogy jócselekedeteimben a te jóságod ragyogjon fel az emberek számára.
Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: ?Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?? Jézus válaszolt nekik: ?Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.? Majd hozzátette: ?Az Emberfia ura a szombatnak is.? Lk 6,1-5
Elmélkedés
Az ószövetségi időkben azért volt a szombat szent nap, amelyen többek között nem szabadott munkát végezni, mert Isten a teremtéskor művének befejezése után a hetedik napon megpihent. A szombati pihenőnapra vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatban Jézus több alkalommal is vitába kerül a vallási vezetőkkel. A vitákat általában az váltja ki, hogy a tanítványok nem tartják meg a szombatot, azaz olyan dolgokat tesznek, amelyeket a hagyomány szerint nem volna szabad, és mesterük, Jézus ezt megengedi nekik. A farizeusok ezt úgy értékelték, hogy Jézus maga sem tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, különben figyelmeztetné tanítványait azok megtartására. A szombattal kapcsolatos viták során, a mai evangéliumban olvasott részben Jézus azt a választ adja nekik, hogy ő ura a szombatnak is. Jézus tudja, hogy a farizeusok felcserélik a sorrendet, amikor a szombat szigorú megtartását minden egyéb emberi cselekedet elé helyezik.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Ó, Istenem! A jövőbe pillantás félelemmel tölt el. De miért is kellene elmélyednem a jövőben? Csak a jelen pillanat drága nekem, hiszen lehet, a jövő nem is látogatja meg lelkem. Az elmúlt időn nincs hatalmam, hogy megváltoztassam, javítsam, vagy bármit hozzáadjak. Ezt sem a bölcsek, sem a próféták nem tudták megtenni. Istenre bízom hát mindazt, amit a múlt magával vitt. Ó, jelen pillanat, csak te vagy egészen az enyém.
Minden erőmmel óhajtok veled élni. Bár kicsi és gyenge vagyok én,mindenhatóságod kegyelmét adod nekem mégis. Bízva tehát irgalmadban, az élet útját kisgyermekként járom. Szívem, mely a Te nagyobb dicsőségedet óhajtja, Néked mindennap újra felajánlom.
Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor. Lk 5,33-39
Elmélkedés
Új ruháról és új borról beszél Jézus a mai evangéliumban. A szentírásban két különböző jelentéssel fordul elő az ?új? szó. Egyrészt jelenti, ami fiatal, azaz időben új, másrészt arra vonatkozik, ami természetében új, minőségileg jobb, mint az azt megelőzők. E jelentéstartalmak jön még az is, hogy minden új dolog szent, azaz például az újszülöttek vagy a termés zsengéje Istennek van szentelve.
Jézus tanítása abban az értelemben jelent újat, hogy különbözik az ószövetségi törvény tanításától. A Törvény lényege ugyan megmarad, de meg kell újulnia és egy új lélekkel töltődik át. Jézus új tanítása bennünket is megújít lélekben.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Atyánk! Jézus Krisztusnak,
az Evangélium Emberfiának
halhatatlan életet adtál.
De még ennél is többet tettél:
minden embernek, aki reménykedik,
a kegyelem gazdagságát
helyezted kilátásba.
Ezért merjük imánkat Hozzád intézni:
tökéletesítsd bennünk, amit elkezdtél,
teremjen sok gyümölcsöt
minden kegyelemmel megáldott ember
az idők végezetéig. Ámen.
Sziénai Szent Bernardin
Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra. Mester ? válaszolta Simon ?, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót. Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok. A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust. Lk 5,1-11
Elmélkedés
Ezentúl emberhalász leszel ? mondja Jézus Péternek a csodálatos halfogást követően. Minden emberhalász Isten üzenetével, Isten tanításának hirdetésével fogja az embereket, de nem önmaga, hanem Jézus számára. Ha a halászat-horgászat hasonlatánál akarunk maradni, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy ez az emberhalászat csak akkor eredményes, ha vannak olyanok, akik megeszik a csalétket, azaz hallgatják a tanítást. A halászatnak az a célja, hogy a vízből kifogjuk a halakat, s megegyük, és ez a hal életébe kerül. Az emberhalászatnak azonban nem az a célja, hogy a természetes élettérből kiszakítva az ember halálát okozza, hanem Jézus szolgálatába szeretne állítani és az Ő közösségébe hív.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Ébreszd fel, lelkem, vágyaidat!
Megérkezett lelkednek boldog órája,
melyben Jézusod közeledik,
hogy szívedbe szálljon.
Íme, az egek királya!
Íme, Istened és Megváltód jő hozzád
forró vágyódással.
Mondd neki: Jöjj el, Jézusom,
jöjj az én lelkembe, mert utánad vágyódik!
De mielőtt nekem ajándékozod magad,
ajándékul és áldozatul nyújtom
gyarló szívemet. Íme, átadom azt neked.
Fogadd el tőlem! Jöjj, ne késs elfogadni!
Liguori Szent Alfonz